Zólyombrézó (Podbrezova)-Rhónic (Hronec)

Fekvés, elérhetőség:

A Garam folyó mentén helyezkedik el a két egykori vasgyártó központ.

Történet:

A 18. században a kincstár jelentős vasgyártó hálózatot alakított ki a Garam völgyében Breznóbánya és Besztercebánya között. A bányákból, nagyolvasztókból és hámorokból álló kincstári telepek központja Rónic volt. Az évszázados múltra visszatekintő vasgyártás gyors fejlődését a kincstári beruházások indították el az 1740-es évektől. a század végéig 2 nagyolvasztó épült Rónicon és több hámor a környező vidéken. 1786-ban felállították Rónicon a kincstári vasgyárak közös igazgatóságát, melyhez a századfordulón már hat nagyolvasztó és számos hámor tartozott. A 19. század első felében a folyamatos korszerűsítés volt a jellemző, pl. 1814-ben itt épület az ország első lemezhengerműve. A rónici öntödében megmunkált szerkezeti elemek is készültek, mint pl. 1810-ben az ország első öntöttvas hídja. 1863-ban új, korszerű olvasztó telepet építettek, azonban a termelési költségek növekedése miatt az 1873-as gazdasági válság után az olvasztókat leállították, az öntöde pedig másodrangú kisüzemmé sorvadt.

A század közepén a hangsúly Zólyombrézóra helyeződik át, itt épül fel egy korszerű, de még vízi energiára és fafűtésre alapozott vasfinomító gyár, ami 1853-ban kezdi meg működését. Fő terméke a vasúti sín volt, elsősorban az északi területek vasúttársaságai vásárolták. A század utolsó harmadában a síngyártás megszűnik, a lemezgyártás lesz a fő profil. A századfordulón jelentősen korszerűsítik és bővítik a gyárat, lemez és csőgyártó üzem épül Heinrich telepen (Piesok), mely 1905-től termel. Az üzem folyamatos korszerűsítéssel sikeresen túlélte a 20. századot, 1992-ben privatizálták, majd nagyszabású fejlesztések történtek mindkét telephelyen. A korszerű üzem jelenleg is működik Zólyombrézón.

Az első háromvízi nagyolvasztót bányatársulatba tömörült besztercebányai és libetbányai polgárok alapították 1795-ben. Az előállított nyersvas feldolgozására azonban nem kaptak engedélyt, így tovább feldolgozás nélkül hozták forgalomba. 1840-ben Bikáson (Bujakova) vasfeldolgozó üzemet alapítottak, ahol a frissítő és nyújtó hámorok mellett rúd és lemezhengermű is működött. A háromvízi nyersvas kétharmadát ez az üzem dolgozta fel, egyharmadát öntvényként értékesítették. A kiegyezés után mindkét üzemet fejlesztették (a bikásit vasfinomító gyárrá), de az 1873-as gazdasági válságot követő években fokozatosan megszűnt a vasolvasztás Háromvízen.

Állomás fő látnivalói:

Állomás látnivalói:

Kérem válasszon a kategóriák közül:

Zólyombrézói Vasművek Kohászati Múzeuma
Zólyombrézói Vasművek Kohászati MúzeumaZólyombrézói Vasművek Kohászati MúzeumaZólyombrézói Vasművek Kohászati MúzeumaHáromvízi nagyolvasztó
Háromvízi nagyolvasztóRónici öntöttvas híd (Kisgaram-Hronec)Rónici öntöttvas híd (Kisgaram-Hronec)Felső-Garammenti Múzeum BreznóbányánFelső-Garammenti Múzeum Breznóbányán
Zólyombrézói vasgyárZólyombrézói vasgyárZólyombrézói vasgyárZólyombrézói vasgyárZólyombrézói vasgyár
Zólyombrézó városképekZólyombrézó városképekZólyombrézó városképekZólyombrézó városképek
Állomások
Belépés
Felhasználónév *
 
Jelszó *
Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »