Tiszolc (Tisovec)

Fekvés, elérhetőség:

Tiszolc város Rimaszombattól 35 km-re északra, a Rima forrásvidékén fekszik.

Történet:

A település bányászfaluként keletkezett a 13. században, a bronzkori földvár helyén ekkor épült a tiszolci vár is a várhegyen. A 17. 18. században papírmalom működött a területén. 1695-ben magántőkések vashámort alapítottak, mely a Rákóczi-szabadságharc idején a legfontosabb hadi üzem volt. Kincstári kezelésben működött, 1783-ban nagyolvasztót és frissítő hámorokat építettek. A 19. század közepén a tiszolci üzem termelte a legtöbb nyersvasat a történelmi Magyarország területén. 1864-ben újabb nagyolvasztó épült, a 20. század elejére a város jelentős ipari központ lett számos gyárral, üzemmel. 1913-ban áttértek a koksztüzelésre, az 1. világháború után pedig újra korszerűsítették az üzemet. A 2. világháborút követően tovább korszerűsítették és bővítették a vasgyárat, mely 1965-ig működött.

A város tágabb környékén jelentős múltja van a vas bányászatának és kohászatának. A Tiszolctól északra fekvő Murányban (Muraň) már a 15. században vasércbányák, bucakemencék és hámorok működtek. A későbbi századokban a vasgyártás és feldolgozás eltolódott a Murány folyócska völgyének déli része felé.

Tiszolctól délre fekvő Nyustyán (Hnúšťa) a földbirtokos Kubinyi család 1784-ben épített nagyolvasztót és a hozzá tartozó frissítő és nyújtó hámorokat. A Nyustyától délre található Rimabrézón (Rimavské Brezovo) 1767-ben létesítettek vasgyártó telepet, 1780-ban nagyolvasztót is építettek. Környékbeli földbirtokosok 1810-ben megalakították a Rimai Coalitio-t, mely mindkét vasgyárat megvásárolta és tovább fejlesztette. Nyustyán 1830-ban újabb nagyolvasztót üzemeltek be, és bár Rimabrézón leállították a vasolvasztást a 30-as évek végén, a feldolgozó kapacitást tovább növelték. Az 1848-49-es szabadságharcban a társulat gyárai hadiüzemként fontos szerepet kaptak.

1852-ben a Gömöri Vasművelő Egyesülettel és a Murányi Unióval összeolvadva létrehozták a Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület Rt-t. Az Rt. 1881-ben egyesült a Salgótarjáni Vasfinomító Társulattal, így létrejött az ország egyik legnagyobb nehézipari cége: a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. A Nyustyához tartozó Likéren modern vasgyárat építettek 1884-85-ben, de a nyustyai nagyolvasztó is üzemben maradt. Az 1. világháború idején a kohókat leállították, majd 1923-ig fokozatosan leépült a vasipar Likér-Nyustyán, az egykori üzemekből a magnezitgyár maradt fenn, a vasgyártást a vegyipar váltotta fel a városban.

Állomás fő látnivalói:

Állomás látnivalói:

Kérem válasszon a kategóriák közül:

Tiszolci vasgyár egykori telepe – ipari táj
Tiszolci vasgyár egykori telepe – ipari tájTiszolci vasgyár egykori telepe – ipari tájTiszolci vasgyár egykori telepe – ipari tájLikéri vasgyár egykori telepe – ipari táj
Likéri vasgyár egykori telepe – ipari tájLikéri vasgyár egykori telepe – ipari tájCoburg emlékobeliszk a murányi várhoz vezető gyalogútonCoburg emlékobeliszk a murányi várhoz vezető gyalogútonCoburg emlékobeliszk a murányi várhoz vezető gyalogúton
Coburg emlékobeliszk a murányi várhoz vezető gyalogútonTiszolc városképekTiszolc városképekTiszolc városképekTiszolc városképek
Tiszolc városképekTiszolc városképekTiszolc városképekTiszolc városképek
Állomások
Belépés
Felhasználónév *
 
Jelszó *
Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »