Szirk (Sirk)

Fekvés, elérhetőség:

Szirk község Szlovákiában Nagyrőcétől 13 km-re délre fekszik, a Vashegy (Železnik) mellett.

Történet:

Szirk a 13. században keletkezett bányászok és favágók településeként. A vasérc itteni bányászatáról az első említés 1570-ből származik. A Sturmanok 1758-ban megvásárolták a községet, ekkor kezdett fejlődni a bányászat és a kohászat a településen. Előbb a községtől délnyugatra fekvő a Rónapatakhoz tartozó lelőhelyek kitermelése indult meg, majd Szirk közelében is bányák nyíltak. A falutól keletre emelkedő Vashegy majdnem tisztán vasércekből áll. Itt működött a Rimamurány-salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság egyik jelentős bányatelepe. Az itt bányászott vasércet 13 km hosszú drótkötélpályán szállították a társulat likéri kohójába. 1871-re a Vörösvágás (Červeňany) nevű településrészen megépült a vasmű. 1878-tól a Coburg család birtokában működött helyi érceket feldolgozva a1903-ig.

A közeli Jolsva városában szintén foglalkoztak vasfeldolgozással. Jolsvát a 13. században bányásztelepülésként alapították német bányászok. A 18. századtól egymás után alakultak a város céhei. A helyi kézművesipar jellegzetessége volt a kolompkészítés, amit 12 méretben állítottak elő. A mesterek termékei híresek és keresettek voltak Közép-Európában. A mesterség 1967-ig fennmaradt a városban, az utolsó műhely berendezése a kassai Szlovák Műszaki Múzeumba került. A 19. század fordulóján bucakemencés vashámorok is működtek a településen. Magnezitgyára 1921-ben épült fel, a termelés 1923-ban indult.

A Murány-folyócska völgyében a közeli vasérclelőhelyek bányakincsére alapozva számos vasfeldolgozó üzem jött létre a 18-19. században. A Jolsvától északra fekvő Nagyrőczén (Revúca) 1790-ben épült az első nagyolvasztó, melyet a következő évtizedekben újabb üzemek követtek. Hisnyóvízen (Chyžné) nagyolvasztós vasgyártó telep épült magántőkéből, mely a 19. század folyamán főként öntvényeiről lett híres. Lubenyik (Lubenik) területén már a 16. században hámorok működtek, a 20. században magnezitgyára lett jelentős üzem. Szinte bármelyik települést vizsgáljuk a murányi völgyben, mindegyik összekapcsolható a bányászattal vagy a kohászattal.

1808-ban létrehozták a Murányi Unió bányatársulatot, mely a Murány-völgyi vasműveket közösen üzemeltette. 1852-ben a Gömöri Vasművelő Egyesülettel és a Rimai Coalitio-val összeolvadva létrehozták a Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület Rt-t. A század második felében a Murány-völgyi üzemek jelentősége fokozatosan csökken, a termelés eltolódik a modernebb gyárak felé, legtöbbjük meg is szűnik a század végéig.

Állomás fő látnivalói:

Állomás látnivalói:

Kérem válasszon a kategóriák közül:

Vörösvágási faszenes nagyolvasztó és gyárépületek
Vörösvágási faszenes nagyolvasztó és gyárépületekVasgyár romjai Beretke (Bretka) és Melléte (Meliata) közöttVasgyár romjai Beretke (Bretka) és Melléte (Meliata) közöttVasgyár romjai Beretke (Bretka) és Melléte (Meliata) között
Szirk városképekSzirk városképekSzirk városképekSzirk városképekSzirk városképek
Szirk városképekSzirk városképekSzirk városképek
Állomások
Belépés
Felhasználónév *
 
Jelszó *
Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »