Salgótarján

Fekvés, elérhetőség:

Salgótarján, Nógrád megye székhelye a megye északi peremén helyezkedik el a Tarján-patak völgyében.

Történet:

A nógrádi szénmedence hazánk egyik legnagyobb szénmedencéje volt, ahol a 19. század közepén kezdődött meg és 1993-ban fejeződött be teljesen a nagyüzemi bányászat. A 19. század közepén a kohászat kezdett átérni a kőszén használatára (gőzgépek, kohók, kavaró kemencék fűtése koksszal) így a gyárak telepítése szempontjából fontosakká váltak a szénmezők.

Sajó vidéki vasgyárosok 1868-ban alapították meg a Salgótarjáni Vasfinomító Társulatot, mely a nógrádi szénre és a Sajó-vidékről szállított nyersvasra alapozta tevékenységét. A főleg hengerelt termékeke előállító üzem a gazdasági válság ellenére néhány év alatt nyereséges lett és versenybe szállt Ózddal. A társulat 1881-ben egyesült a Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület Rt-vel, így létrejött az ország egyik legnagyobb nehézipari cége: a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt (RIMA). Az acéltermelést Ózdon, a vasáruk előállítását Salgótarjánban, a lemezgyártást Borsodnádasdon központosították. A salgótarjáni acélműben kovácsolt kéziszerszámokat gyártottak, majd 1906–1908 között egy vasöntöde létrehozására került sor.

A két világháború között megkezdték a horganyzott drótáruk és a hidegen hengerelt acélszalagok gyártását. A 2. világháborúban hadiüzemként működött, a háború vége előtt berendezéseinek zömét elszállították. A RIMA államosítása után önálló állami vállalatként működött tovább Salgótarjáni Kohászati Üzemek néven. Folyamatos korszerűsítés mellett új termékcsaládokat vezettek be az 1960-70-es években. A rendszerváltás idején jelentősen átszervezték, de Salgótarjáni Acélárugyár Rt. néven tovább működik.

1894-ben magántőkések telepengedélyt kapnak Salgótarjánban egy vasöntöde és gépgyár felépítéséhez. Négy év múlva egyesülnek egy budapesti társasággal és megalakul a Hirsch és Frank budapest-salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Részvénytársaság. 1922-1949 között a zománcozott tűzhelyek, takaréktűzhelyek, valamint öntöttvas edények gyártásával foglalkozó vállalat Budapest -Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Részvénytársulat néven működik. Az államosítás után a gyár különválik a budapesti üzemtől. 1959-től LAMPART ZIM Salgótarjáni Gyára néven működik tovább és elkezdik a gáztűzhelyek gyártását, melyek a legtöbb magyar háztartásban megjelennek. A rendszerváltás után privatizálva a hazai kandallógyártás fellegvára lett.

Állomás fő látnivalói:

Állomás látnivalói:

Kérem válasszon a kategóriák közül:

Salgótarjáni Kohászati Üzemek gyártelepe – ipari táj
Salgótarjáni Kohászati Üzemek gyártelepe – ipari tájSalgótarjáni Kohászati Üzemek gyártelepe – ipari tájSalgótarjáni Kohászati Üzemek gyártelepe – ipari tájSalgótarjáni Kohászati Üzemek gyártelepe – ipari táj
Gyári kolóniák és középületekGyári kolóniák és középületekGyári kolóniák és középületekGyári kolóniák és középületekNógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye
Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati KiállítóhelyeNógrádi Történeti MúzeumSalgótarjáni Kohászati Üzemek Gyártörténeti GyűjteményeSalgótarján városképekSalgótarján városképek
Salgótarján városképekSalgótarján városképekSalgótarján városképekSalgótarján városképekSalgótarján városképek
Állomások
Belépés
Felhasználónév *
 
Jelszó *
Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »