Miskolc

Fekvés, elérhetőség:

Miskolc, a megyeszékhely Borsod-Abaúj-Zemplén megye közepén, a Szinva völgyében, a Bükk-hegység lábainál helyezkedik el.

Történet:

A vaskohászat és Miskolc évszázados kapcsolata a város dokumentált 800 éves történetének több mint negyedét teszi ki. A vaskultúra azonban jóval korábban, a kelta cotinusok megtelepedésével kezdődött a Kr. e. 4. században. Egykori földváruk maradványai Bükkszentlászló határában láthatóak. Az Árpád-korban Borsod vármegye az egyik legjelentősebb vaskohászati központ volt, ennek emlékei számos borsodi település közelében előkerültek.

A vasipar súlypontja évszázadokon át a Felvidéken volt, Miskolc környéke a 18. század végén kapcsolódott be újra a vasfeldolgozásba. Fazola Henrik vaslelőhelyeket fedezett fel a Bükkben, melyekre alapozva massát (kohó) és hámorokat alapított. A letelepített szakemberek számára házakat építettek a korábban lakatlan vidéken, így alapították meg Ómassa, Felsőhámor és Alsóhámor településeket, melyek ma Miskolchoz tartoznak. A diósgyőr-hámori vasmű mintegy 100 éven át működött, fontos szerepet játszott többek között az 1848-49-es szabadságharc hadiiparában.

A modern vasgyár Diósgyőr és Miskolc között épült föl, folyamatosan bővítették tevékenységét. A bővítéssel párhuzamosan nőtt a város lakossága is: a munkások részére kezdetben a gyár mellett épült lakótelep (kolónia), a 20. század második felében azonban az egyéb ipari fejlesztéseknek köszönhetően is az ország második városává duzzadó Miskolcon új lakónegyedek épültek a beköltözők számára. Nemcsak lakóházak, hanem oktatási, kulturális, egészségügyi, sport és közigazgatási épületek is emelkedtek, út és közműhálózat épült, melyeknek jelentős részét a vasgyár tartotta fenn és működtette. A 19. századi kereskedőváros a 20. században iparvárossá változott át, a nehézipar átformálta a város arculatát.

A rendszerváltás körüli években gyors egymásutánban szűntek meg az ipari üzemek, megnőtt a munkanélküliség, szociális feszültségek alakultak ki. Jóllehet a nehézipar leépülésével a térség tartós válságba került, nagy az érdeklődés az ipari kulturális örökség iránt. Miskolc identitásának fontos része az ipari hagyomány, hiszen a városban és környékén kevés olyan család van, amelyik nem kötődött valamilyen formában a térség iparához. Ómassa, Újmassa, Alsó- és Felsőhámor, Lyukóbánya, Pereces, Komlóstető és a vasgyári lakónegyed településrészek mind-mind a vasgyártásnak köszönhetik létezésüket. A város és környéke a vaskultúra emlékeinek széles választékát kínálja az érdeklődők számára.

Állomás fő látnivalói:

Állomás látnivalói:

Kérem válasszon a kategóriák közül:

MMKM Kohászati Múzeuma (Miskolc-Felsőhámor)
MMKM Kohászati Múzeuma (Miskolc-Felsőhámor)MMKM Kohászati Múzeuma (Miskolc-Felsőhámor)MMKM Kohászati Múzeuma (Miskolc-Felsőhámor)MMKM Massa Múzeuma (Miskolc-Újmassa)
MMKM Massa Múzeuma (Miskolc-Újmassa)MMKM Massa Múzeuma (Miskolc-Újmassa)MMKM Massa Múzeuma (Miskolc-Újmassa)MMKM Massa Múzeuma (Miskolc-Újmassa)MMKM Massa Múzeuma (Miskolc-Újmassa)
MMKM Massa Múzeuma (Miskolc-Újmassa)MMKM Massa Múzeuma (Miskolc-Újmassa)Hámori-tóHámori-tóHámori-tó
Diósgyőri vasgyár és kolónia- ipari tájDiósgyőri vasgyár és kolónia- ipari tájDiósgyőri vasgyár és kolónia- ipari tájDiósgyőri vasgyár és kolónia- ipari tájDiósgyőri vasgyár és kolónia- ipari táj
Diósgyőri vasgyár és kolónia- ipari tájDiósgyőri vasgyár és kolónia- ipari tájA volt Diósgyőri Gépgyár (DIGÉP) – ipari tájA volt Diósgyőri Gépgyár (DIGÉP) – ipari tájA volt Diósgyőri Gépgyár (DIGÉP) – ipari táj
Perecesi kolóniaPerecesi kolóniaPerecesi kolóniaMiskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár és MúzeumMiskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár és Múzeum
Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár és Múzeum
Állomások
Belépés
Felhasználónév *
 
Jelszó *
Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »