Mecenzéf (Medzev)

Fekvés, elérhetőség:

Mecenzéf a Bódva-völgyében fekszik Kassától nyugatra.

Történet:

A többnemzetiségű lakosság ősei a tatárjárás után települtek be a térségbe, sokan a mai napig beszélik a helyi német nyelvjárást, a mántát. A telepesek részben mezőgazdasági, részben ipari tevékenységgel foglalkoztak, a középkor végére azonban a mecenzéfiek elsősorban a vasiparukról lettek híresek. A fazsindely és a szögkészítés mellett a vízikerekes vasverő műhelyekben (hámorokban) a kéziszerszámok elkészítésében is jeleskedtek.

Először 1366-ban említik az írott források három kovácsműhely építésének engedélyezését, ezután sorban épültek a hámorok a Mecenzéf körüli völgyekben. A 17-19. században a mecenzéfi hámorkovácsok céhekbe tömörültek, melyek egyrészt szabályozni igyekeztek a társadalmi kapcsolatokat, másrészt piacvédő rendelkezéseikkel a kovácsok megélhetését próbálták biztosítani. A hámoripar a 19. század második felében élte fénykorát, ekkor több mint száz kovácsműhely működött kétszáz kalapáccsal, termékeik keresettek voltak egész Kelet-Európában. A mezőgazdasági szeráruk széles választékát ekkor már zömmel nem a hámorosok, hanem vaskereskedők értékesítették. Az 1850-1880-as években Alsó-Mecenzéfen nagyolvasztó is működött, mely a helyi hámorokat látta el nyersvassal.

Az ipari fejlődés, majd a határváltozások miatti piacvesztés visszavetette a mecenzéfi hámoripart, de a háborús konjunktúra, majd az 1950-es évek iparosítási lendülete ismételten keresletet támasztott a műhelyek termékei iránt. Az 1960-as évektől azonban megszűnt a munka a hagyományos vízikerekes műhelyekben, napjainkra csupán néhány maradt fenn közülük.

A mecenzéfi körzet vasiparához kapcsolódott a stósziak tevékenysége: késgyártással foglalkoztak kézműves műhelyek keretei között. 1827-ben alapították a Wlaszlovits-féle késgyárat, majd 1862-ben a Komporday-céget, melyek a késkészítést nagyüzemi formában művelve külföldi piacokra is termeltek. A 18-19. század fordulóján kincstári vashámorok is dolgoztak itt, ezek a kiegyezésig megszűntek.

A jászói premontrei apátság birtokain évszázadokon keresztül bányásztak vasércet és gyártottak vasat. A 18. század végén két bucakemencés hámor működött Jászón, melyek helyére nagyolvasztót építettek. A frissítő hámorokat 1870 táján leállították, de a vasolvasztó a század utolsó évtizedéig működött.

Állomás fő látnivalói:

Állomás látnivalói:

Kérem válasszon a kategóriák közül:

Műemlék kovácsműhely (hámor)
Műemlék kovácsműhely (hámor)Sugó-völgyi hámorSugó-völgyi hámorAranypatak-völgyi hámor (Bröstl hámor)
Aranypatak-völgyi hámor (Bröstl hámor)Schuster-család Filmtechnikai Múzeumagótikus-barokk alsómecenzéfi Szűz Mária templombarokk felsőmecenzéfi Szent Mária Magdolna templomKovácsműhely Szepsi
Kovácsműhely SzepsiKovácsműhely SzepsiMecenzéf városképekMecenzéf városképekMecenzéf városképek
Mecenzéf városképekMecenzéf városképekMecenzéf városképekMecenzéf városképekMecenzéf városképek
Állomások
Belépés
Felhasználónév *
 
Jelszó *
Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »