Eger

Fekvés, elérhetőség:

Heves megye székhelye a megye központjában, a Bükk és a Mátra hegységek közötti természetes folyosóban fekszik.

Történet:

Eger soha nem volt komoly vasipari központ, mégis számos ponton kapcsolódik a magyar vaskultúrához. Egri kereskedők, polgárok kisrészvényesként részt vettek a diósgyőr-hámori vasgyár létrehozásában, az egri szerb-görög kereskedők bányatársulata pedig Dédestapolcsányban két hámort építtetett 1775-76-ban. Eger volt a diósgyőr-hámori vasgyár első komoly piaca, kereskedői részt vettek a diósgyőri vas értékesítésében. Az 1830-as években állandó vasraktára volt itt nemcsak a diósgyőri üzemnek, hanem a Rimai Coalitio gömöri vasgyárainak is.

Eger és a vasipar kapcsolatát azonban leginkább a Fazola-testvérek itteni működése fejezi ki. A Würzburgban született Fazola Henriket gróf Barkóczy Ferenc püspök hívta meg Egerbe, ahol épületdíszítéseket készített a püspöki építkezéseken. Egri éveinek munkásságát számos máig fennmaradt alkotás őrzi. Páratlan gazdag életművének kiemelkedő, európai színvonalú művészi kovácsoltvas alkotása a megyeháza szőlőfürtös és címeres rácsos kapuja, illetve a főkapu feletti félköríves vakrács (lunetta). Az 1760-as években ideje nagy részét a Mátra és a Bükk-hegységekben tölti bányakutatással, majd bányatársulatot alapítva 1770-ben hozzákezd a Bükk vadonában, a mai Ómassa területén egy faszéntüzelésű vasolvasztó megépítéséhez. A vasmű 1772-ben kezdi meg működését és alig néhány év után már országos hírnévre tesz szert, de az alapító ezt már nem éri meg, a kezdeti évek nehézségei miatt eladósodva hal meg 1779-ben.

Fazola Henrik öccse, Lénárd szintén bátyja mesterségét folytatta. Miután Henrik minden energiáját a bányakutatásokra és a vasmű szervezésére kívánta fordítani, 1768-ban Egerbe hívta öccsét. Lénárd a műhely irányítását átvéve hamar beilleszkedett, céhtag és egri polgár lett, majd családot alapított. Kiemelkedő munkái az egri püspöki palota kapui és erkélyrácsai, az Érsekkert kapui és a Líceum csillagvizsgáló tornyának forgó kupolája, a Líceum összes lakatos munkája. Lénárd 1805-ben hunyt el Egerben. Egyetlen fia, János nem folytatta apja mesterségét, így megszűnt a Henrik által alapított műhely tevékenysége is, de hatása még sokáig érezhető volt az egri lakatosmesterek munkáin.

Állomás fő látnivalói:

Állomás látnivalói:

Kérem válasszon a kategóriák közül:

A vármegyeháza kovácsoltvas kapui és vakrácsa
A vármegyeháza kovácsoltvas kapui és vakrácsaA vármegyeháza kovácsoltvas kapui és vakrácsaA vármegyeháza kovácsoltvas kapui és vakrácsaA vármegyeháza kovácsoltvas kapui és vakrácsa
A vármegyeháza kovácsoltvas kapui és vakrácsaCsillagásztoronyCsillagásztoronyAz Érseki palota kertkapuja, kerítéseAz Érseki palota kertkapuja, kerítése
Az Érsekkert kapuiAz Érsekkert kapuiVerpeléti kovácsműhelyVerpeléti kovácsműhelyVerpeléti kovácsműhely
Verpeléti kovácsműhelyEger városképekEger városképekEger városképekEger városképek
Eger városképekEger városképekEger városképekEger városképek
Állomások
Belépés
Felhasználónév *
 
Jelszó *
Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »