Budapest

Fekvés, elérhetőség:

Magyarország fővárosa a Duna két partján terül el, a hegyvidék és a síkvidék találkozásánál.

Történet:

Budapest a 19. században komoly iparvárossá nőtt, ahol számos vasfeldolgozó ágazatban működtek vállalatok. A hazánkban megkésve induló ipari forradalom óriási keresletet támasztott a vas és acéltermékekre (közlekedés fejlesztése, bányászat, energiaipar, városépítészet). A kiegyezés utáni gyors városfejlesztés idején a „vas öltöztette föl a várost”, kapuk, kerítések, erkély és ablakrácsok, kandeláberek sokasága készült öntött- és kovácsoltvasból, melyek lépten-nyomon megtalálhatók egy budapesti séta során.

A svájci származású Ganz Ábrahám öntőmester 1845-ben nyitotta meg saját vasöntödéjét. Kiváló minőségű vasöntvényeivel számos elismerést szerzett, de a nemzetközi hírnevet a kéregöntésű vasúti kerekek gyártásával érte el. Ganz halála után Mechwart András fejlesztette világcéggé a Ganz gyárat olyan termékekkel, mint pl. a kéregöntésű rovátkolt malomhengerek. 1874-ben villamossági gyárat alapítottak, vasúti kocsik, majd hajók gyártásával bővítették tevékenységüket. Sok energiát fordítottak a fejlesztésre, a két világháború között híres termékeik voltak a villanymozdonyok és a Jendrassik-féle dízelmotoros vasúti motorkocsik. A 2. világháború után államosították és szétdarabolták a cégcsoportot, a törzsgyár évtizedeken keresztül Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár néven működött. A cég 1988-ban kisebb cégekre bomlott, tevékenységeinek jelentős részét ezek a vállalatok folytatják.

Az eredetileg konzervgyáros Weiss Manfréd 1886-tól tölténytárakat majd lőszereket kezdett gyártani. 1892-ben költöztette üzemét végleges helyére, a Csepel-szigetre. Az 1897-től Weiss Manfréd Acél- és Fémművek néven működő cég a századfordulón öntödével, hengerdével, később acélművel is rendelkezett. Az első világháború végéig főként hadianyagokat gyártott, a két világháború között a gyár átállt a szerszámgépek, varrógépek, tűzhelyek, repülőmotorok, traktorok és kerékpárok (Csepel márkanéven) készítésére. A 2. világháború idején újra hadiüzemként működött, nagy károkat szenvedett. Az államosítást követően felvette Rákosi Mátyás nevét, 1956-tól Csepel Vas- és Fémművek néven működött. Az ország egyik vezető iparvállalata még a rendszerváltás előtt több cégre bomlott, melyek részben sikeresen működnek napjainkban is. A csepeli nagyüzem egykori területén, a Csepel Művek Ipari Parkban több mint kétszáz cég működik.

Lipták Pál mérnök 1907-ben alapított önálló vállalkozást, ami az 1910-es évek elején Pestszentlőrinc határába költözött, a következő években pedig vasöntödével, martinacélművel és hengerdével bővült. Az 1. világháború idején az ország egyik legnagyobb hadianyaggyárává fejlesztette az üzemét, lőszereket és szállító eszközöket készítettek. Az I. világháború vége előtt Lipták eladta vagyonrészét, és kivált a gyár életéből. A háború után a haditermelésre berendezkedett üzem hanyatlani kezdett, 1927-ben a Ganz-Danubius felvásárolta és bezárta. 1950-ben a korábbi gyár területén kezdte meg termelését a Lőrinci Hengermű, melyet durvalemezek hengerlésére alakítottak ki. 1963-ban a Dunai Vasműhöz csatolták, több átszervezést követően ma is a dunaújvárosi cég részeként működik.

1868-ban Láng László kis gépműhelyt alapított, mely pár év múlva nagyobb telephelyen gőzgépeket kezdett gyártani. A század végéig nemzetközi viszonylatban is jelentős vállalattá nőtt, 1905-ben hazánkban elsőként kezdett gőzturbinákat gyártani. Az energetikai felhasználású termékek mellett dízelmotorokat, vegyipari és élelmiszeripari berendezéseket is készítettek. A 2. világháborúban súlyos károkat szenvedett gyárat 1948-ban államosították, fő profilja továbbra is az energetikai gépek gyártása maradt. A Láng Gépgyár, mint cég 2000-ben szűnt meg, külföldi tulajdonú jogutódja folytatta tevékenységét.

A Schlick-Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. három magyarországi cég egyesüléséből alakult, vasöntéssel, mezőgazdasági gépek, vízturbinák, gőzgépek, belsőégésű motorok, valamint vasúti- és villamoskocsik gyártásával foglalkozott. Termékei közül jelentősebbek a Központi Vásárcsarnok, a Fővámház (ma: Budapesti Corvinus Egyetem), az Operaház, a Tudományos Akadémia, a Szent István Bazilika, a Parlament, a királyi vár épületeinek vaselemei, a Városligeti Műjégpálya hűtőrendszere, hídszerkezetek, a Millenniumi Földalatti Vasút villamos kocsijai. 1927-ben beolvadt a Ganz és Társa Danubius Rt-be.

Állomás fő látnivalói:

Állomás látnivalói:

Kérem válasszon a kategóriák közül:

Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Öntödei Múzeuma
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Öntödei MúzeumaMagyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Öntödei MúzeumaCsepel Vas- és Fémművek – ipari tájCsepel Vas- és Fémművek – ipari táj
Csepel Vas- és Fémművek – ipari tájLipták-gyártelep-ISD DUNAFERR Lőrinci MeleghengerműLipták-gyártelep-ISD DUNAFERR Lőrinci MeleghengerműLipták-gyártelep-ISD DUNAFERR Lőrinci MeleghengerműLáng Gépgyár épületei
Láng Gépgyár épületeiMagyar Műszaki és Közlekedési MúzeumMagyar Műszaki és Közlekedési MúzeumMagyar Műszaki és Közlekedési MúzeumSzéchenyi Lánchíd
Széchenyi LánchídSzéchenyi LánchídSzabadság-hídSzabadság-hídSzabadság-híd
Nyugati-pályaudvarNyugati-pályaudvarNyugati-pályaudvarKeleti-pályaudvarKeleti-pályaudvar
Keleti-pályaudvarVámház körúti vásárcsarnok (Budapesti Központi Vásárcsarnok)Vámház körúti vásárcsarnok (Budapesti Központi Vásárcsarnok)Vámház körúti vásárcsarnok (Budapesti Központi Vásárcsarnok)Millenniumi Földalatti Vasút
Millenniumi Földalatti VasútMillenniumi Földalatti Vasút
Állomások
Belépés
Felhasználónév *
 
Jelszó *
Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »